A közvetítésnek a kollektív szerződések és megállapodások területén felmerülő viták rendezésében jelentős előnyei vannak. Ilyenkor nyújt alternatív megoldást a munkaügyi mediátor, aki amennyire csak lehetséges, figyelembe veszi a tulajdonos és a munkavállalók érdekeit, biztosítja a munka folyamatosságát a vállalkozásban. A munkaügyi viták bíróságon vagy azon kívül is rendezhetőek. A bíróságokon kívüli egyeztetési eljárások a közelmúltban széles körben elterjedtek a munkaügyi viták megoldására, amelyek között szerepelnek az úgynevezett „alternatív módszerek”. Az alternatív módszerek egyre fontosabbá válnak a munkaügyi kapcsolatok rendezésében. Hazánkban az alternatív igazságszolgáltatás néhány lehetőségét a kollektív munkaügyi viták (konfliktusok) rendezésére szolgáló jogi keretben is rögzítették. A munkaügyi mediátor közbenjárása magába foglalja a nézeteltérések önkéntes rendezését a felek közötti egyeztetés révén, hogy kölcsönösen elfogadható döntés születhessen a vitatott kapcsolatok rendezéséről. A Holmes-Rahe életesemény-skála szerint, a családi konfliktusokkal járó esetek, beleértve az elválást is, a második helyen állnak az ember életének leginkább stresszes eseményeinek rangsorában. A válási mediátor megerősíti a tényt, hogy a házasság felbontással és a vagyon elkülönítéssel kapcsolatos családi konfliktusok érzelmi hatásai meghaladják a bebörtönzés vagy egy rokon halálának tapasztalatait. A családi ügyek valójában mindig erősen érzelmi jellegűek és az ilyen konfliktusok okainak gyakran rejtett elemei vannak. Ezek az elemek képezhetik a vita békés rendezésének „kulcsait”. A válási mediátor egyik feladata a felek rávezetése az ilyen kulcsok megkeresésére. Ez jelentős különbség a közvetítés és a bírósági eljárás között, mert az utóbbi pusztán technikai eljárás a mediációhoz képest. A válási mediátor szolgáltatásait általában a válás során felmerülő különbségek megoldására használják, amelyek a szülők és gyermekek tartózkodásának, a gyerektartásnak és a vagyon elkülönítésének kérdéseire vonatkoznak.